Második rész'

Reggel ismét arra a szörnyű hangra ébredtem. Brrrr, ébresztő.
A szokásos reggeli készülődés után lerohantam Joey-hoz, aki már várt rám.

A suliba Jenna ismét sikoltozásba kezdett. Látta, és beszélt is Malik-hoz.
- Jajj de jó....- mormogtam ironikusan miközben levágtam magam a padra.
Ráfeküdtem a táskámra, becsuktam a szemem, és igyekeztem kihasználni azt a pár percet ami még csöngetésig van. Ja igen, mondanom sem kell, mi az első óra... Matek. Oh yeah, nem is vágyok másra, mint Mrs. Shirley idegesítő nyávogására. ' Cat, figyelj  ide!' 'Már megint rossz ez a feladat!'   Még mindig a fejembe zúg a rikácsolása...
Becsöngettek, eljött a vég.
Mindenki a helyére vánszorgott, majd vártuk, mikor jön be a tanárnő. De sehol senki.
Már épp le akartak menni a stréberek tanárért, mikor bejött Malik.
-Hát nem nagyszerű?! - mondtam magamban keserűen.  Persze, legyek szar matekból, pont úgy, hogy ő a tanár.
Jenna és Amanda egyből odasiettek hozzá, mire az egész osztály egybehangzó 'Úristen, ne kezdjétek már megint.'-ben törti ki.
- Lányok, kérlek, üljetek le. -Szólt kimérten hozzájuk. - El akarom kezdeni az órát.
Jenna-ék a helyükre csoszogtak, majd Malik újra elkezdte prédikálását.
- Szóval, én fogom tanítani a matematikát. Remélem együtt fogtok működni velem. Apropó, a megszólításom Mr. Malik. Akkor kezdhetjük? Először is, felolvasom azoknak a nevét, akiknek heti 6 órában van matekjuk.  -Mondta Mr. Malik.
- ...Jeremy Parker, Nina Knowles...- olvasta a névsort.- És végül de nem utolsó sorban Catherine McCartney.
Amint kimondta azt, hogy Catherine, megállt a szívem. CATHERINE?! EZ KOMOLY?!
Senki, de SENKI nem hívott így, sose. Még a tanárok is Cat-nek hívnak, sőt, az igazgató is...
- Khm, Mr. Malik, ha kérhetném, hívjon Cat-nek.- szóltam hozzá udvariasan, mosolyt erőltetve.
- Meglátom mit tehetek az ügy érdekében, Catherine. -mondta gúnyosan, hatalmas vigyorral.
Az egész osztály tátott szájjal nézet. Tudják, hogy ez a gyenge pontom. Ha valaki így szólít, megkeserítem az életét. Ne gondoljatok rosszra, azért ölni nem ölök... De kölcsön kenyér vissza jár. Most viszont mit tudok csinálni?! Ő egy tanár! A kicseszett matektanárom.
Az óra csendesen telt, Mr.Malik csak magyarázott a tantervről.
De kifelé a teremből utánam szólt:
- Catherine! Hallottam rólad egy két dolgot... bukások, pótvizsgák... És úgy döntöttünk az osztályfőnököddel, hogy heti 2x külön foglak korrepetálni. Szerdán és pénteken, 3kor.
- Micsoda?! Heti 8 matek? Naneeeeeeeeee. -döbbentem le.
- Sajnálom, de ha nem javulnak a matek jegyeid, muszáj lesz. -mondta szintén vigyorogva.
Sóhajtottam egyet, majd kicsoszogtam a teremből.

Hazaérve belekezdtem a teljes önsajnáltatásomba. Nagy adag vanília fagyi, laptopozás...
Anyának meséltem el először a mai történteket. Jenna tuti nem tudna végighallgatni anélkül, hogy ne sikítozna...
- Szia Kicsim! Milyen volt az első nap? -ölelt meg.
- Borzasztó....-dünnyögtem. -Képzeld, heti 8 matekórám lesz, ebből 2 külön korrepetálás. És persze mind Mr. Malik-al! Ja, és a legjobb, hogy Catherine-nek hív.
- Nagyon helyes, hogy nem becéz. Kell neked egy kis szigor. Örülök, hogy végre jött egy komoly tanár.-mondta anya komoran.
- Tessék?! Hahó te idegen, hova vitted az anyámat?!
- Cat, ne viccelődj. Komolyan mondtam amit mondtam. És nekem nehogy el merj szökni egyetlen egy óráról is, mert nem kapsz zsebpénzt! -fenyegetőzött.
- De már 19 múltam, nem adhatsz büntetést?!
- De igen. Ameddig az én házamba laksz, és az én pénzemet költöd, igen. Apropó, hány éves ez a Mr.Malik?
- 24.
- Olyan fiatal? És jól néz ki? -érdeklődött anya, meglehetősen perverzen.
- Anyaaaaaaaaaaaaaaaaaaa! Neked ott van Joey apja!
- Jól  van na, csak kérdeztem....