Tizennegyedik rész'

Fáradtan nyitottam ki szemeimet az ébresztőm utálatos hangjára.
Az elmúlt pár nap megrázó eseményei után vissza kell állnom a régi kerékvágásba.
Anyáékat tisztességgel végső nyugalomra helyeztük. Rég nem látott Sarah nénikém lett a gyámunk, aki ugyan nem költözött hozzánk, hisz így is van 3 gyermeke, havonta ránk néz. Pedig hivatalosan egy felnőttel kéne élnünk, de jobb így. A történtek után nem szeretnék egy fontoskodó nagynénit, vagy kicsodát.
Erőt vettem magamon, és kibújtam pihe-puha ágyamból. Tekintetem az ablakra tévedt. Szürke, őszi idő volt odakint. Sárga levelek lepték be a füvet. Az udvar elhagyatott képe csak még jobban lelombozott.
Pizsamám helyére utcai ruhát vettem fel, elvégeztem a szokásos reggeli teendőimet, majd nekiláttam reggelit készíteni.
 - Francba - szitkozódtam a hűtő előtt.
Elfelejtettem bevásárolni. Vagyis... az igazat megvallva eszemben sem volt. Eddig megszoktam, hogy van kaja, nekem csak ki kell venni a hűtőből.
Néztem még pár percig a margarint és az uborkát, ami már lassan fonnyadt, majd véglegesen tudomásul  vettem, hogy tényleg nincs itthon semmi étel.
Hagytam egy üzenetet Joey-nak, hogy menjen be reggel a boltba ha akar reggelizni, én pedig a suli felé vettem az irányt.
- Cat! - kiáltott fel Jenna, amint meglátott. Nem láttam már egy ideje, mert nem volt kedvem találkozni senkivel. Telefonon értesült arról, ami történt. Szorosan magához ölelt, majd könnyekkel teli szemmel nézett rám. - Annyira sajnálom! Segítek, amiben tudok, csak szólj!
Elmosolyodtam, majd leültünk egy padra, és segített az elmúlt pár nap lemaradásának bepótlásába.

Egész nap más sem hallottam, csak "Részvétem" "Kitartást" "Szegénykém"  és az ehhez hasonló szavakat, amiket ilyenkor szokás mondani. Úgy néztek rám, mint egy fekete bárányra.
Minden tanár faggatott, hogy mi történt, hogy történt, kivel fogunk lakni, satöbbi.
Elegem volt. Nem akartam semmi mást, csak hazamenni, venni egy forró fürdőt és aludni.
Amint kicsöngettek az utolsó órámról, a lehető leggyorsabban siettem le a lépcsőn. Az épület előtt Joey-t várva eleredt az eső. Úgy döntöttem, lassan elindulok hazafelé, ő meg majd jön utánam.
A sarkon egy fekete terepjáróra lettem figyelmes. A sötétített ablak nem volt valami bizalomgerjesztő, se mindennapos. Veszekedésre lettem figyelmes. Mintha egy ismerős hangot hallanék. Embereket pillantottam meg a jármű mögött.
Óvatosan közelebb lopóztam.
- Meddig akarsz még várni?! Az üzlet az üzlet, és te belementél! - mondta egy ismeretlen, arrogáns férfi hang.
- Tudom, tudom. Csak még egy hetet adjatok.
- Még egy hét?! Tudod hányszor mondtad már ezt? A hétvégére legyél készen!
- Rendben - mondta bizonytalanul.
- Elmondod neki még ma, vagy megbánjátok mind a ketten! - fenyegetőzött az egyik alak.
- De ez nem olyan egyszerű...
- Ó tényleg? Mondta valaki, hogy egyszerű lesz? Eldöntötted, vissza akarsz térni. Beleegyeztél az üzletbe, most már nincs vissza út. Hétvégén jövünk érted - mondta a pasas, majd hirtelen a kocsi ajtajához vette az irányt.
Megpróbáltam elmenekülni, de akadályba ütköztem.
- Cat! - kiáltott fel Zayn. - Mi az Isten keresel itt?
Láthatóan nem örült hirtelen látogatásomnak.
- Mégis mi folyik itt? Hova visznek hétvégén? Milyen üzletről beszéltek? - vontam kérdőre. Könnyeim patakokban folytak arcomon.
- Menjünk át hozzám, mindent megmagyarázok - próbált lenyugtatni.
Eközben a nagy, fekete autó elment, az iskola előtt levő tanárok pedig minket bámultak.
Zayn megragadta a karom, majd a kocsijába húzott.
Az út csöndesen telt. Csak az én kétségbeesett szipogásom és kinti eső csapott zajt.
Felmentünk Zaynhez, adott egy csésze teát, leültettet maga mellé a kanapéra, majd arcát kezeibe temetve görnyedt mellettem.
- Hallgatlak - mondtam rekedten.
- Ígérd meg, hogy szeretni fogsz azután is, amit mondani fogok.
- Ígérem, de mondjad már - türelmetlenkedtem.
Láttam Zaynen, hogy nehezére esik egy szót is szólni.
Kezével megkereste enyémet, tekintetét továbbra is a földnek szegezte.
- Kaptunk egy ajánlatot arról, hogy a One Direction újra összeállhatna. Nagyot kaszálhatnánk vele, mindenki jól járna. Ez mind szép és jó, csak a szerződési feltételek közt egy kis bökkenő van. Mivel már minden bandatagnak van barátnője, vagy felesége, nekem se ártana egy. Az új menedzserünk pedig összekötötte a kellemest a hasznossal: leszerződött Selena Gomezzel, hogy 1 évig a barátja leszek, a média előtt. A csajnak voltak mostanság ügyei, luxusprostinak titulálták, így kapóra jött neki a dolog.
- Nem hiszem el, hogy ezt tetted - hangom remegett, a sírás határán voltam.
- Várj, még nincs vége. Mivel én nem mentem volna bele ebbe, ezért kitaláltak egy megoldást: amint szabadidőm van, úgymond elszökök hozzád. Mivel a média minden lépésemet követni fogja, igyekszünk a legapróbb lépésekre is figyelni. Dave lakásán fogunk találkozni, aki majd elvisz téged oda, engem pedig a haverjai fognak fuvarozni.
- Kérlek mondd, hogy ez csak egy rossz vicc! Selena lesz a kamu-csajod, még én egyedül fogok várni arra, hogy egyszer-egyszer láthassalak, egy idegen lakásán?!
- Cat, kérlek. 1 év az egész.
- 1 év rohadt sok idő! És mégis a drága menedzseretek miért nem engedte, hogy én legyek a barátnőd a kamerák előtt is?!
- Nem tudom. De kérlek légy megértő.
- Legyek megértő?! Ezt te sem gondoltad komolyan!
- Hidd el, hogy nekem is ugyan olyan rossz lesz, mint neked.
Zayn eltűrte arcomból a kósza tincseket, adott egy puszit a homlokomra, majd szorosan magához húzott.

Sziasztok!
A Selena-s kérdésetekre választ kaptatok! ;) De lesz még meglepetés bőven.
Lehet, hogy egyelőre bonyolult a történet jövője, de igyekszem érthetően és részletesen leírni a dolgokat a továbbiakban.
Köszönöm szépen a 30 feliratkozót.♥
Ennyit akartam csak, remélem tetszett ez a rész.